Csak akarat kérdése
A Sporolj velünk 1969. áprilisi számából
Csak akarat kérdése
Az erő a legalapvetőbb testi képesség. Az ókorba nyúlnak vissza a legendák az erő magasztalásáról, és a
legtöbb művészi alkotáson is a kidolgozott izomzat harmónikus egysége a szembetűnő. Egy pillanatra érdemes
elgondolkodni, hogy a gyorsuló életritmus és a lüktető, modern életforma helyes irányába befolyásolja-e sok
ember felfogását a testkultúráról, képes-e kiölni minden emberben meglévő vágyat, hogy erős legyen; mert
még nem láttam olyan embert, aki nem örült volna, ha valaki azt mondta rá "na lám, te erősebb vagy nálam".
Mikor ezt halljuk, gondolunk-e arra, hogy mit tehetnénk annak érdekében, hogy még jobb erőállapottal rendelkezzünk.
Ezt a riportot egyrészt azoknak a fiataloknak szánjuk, akik könnyen megvigasztalják, magukat, mondván: nincs
erőfejlesztésre lehetőségük, másrészt azokhoz szólunk, akik érdeklődéssel figyelik haza népszerűsödését a
atlétizmusnak, és esetleg hasonló körülmények között foglalkoznak erőfejlesztéssel, mint riport alanyaink:
Hárai Róbert, Tasnádi László és Kánya László. Tasnádi Lászlót már ismerősként köszöntjük, hiszen a múlt
évi első fekvenyomó versenyen a Jégszínházban ő érte el a legjobb eredményt: 150kg-t nyomott 76 kg-os testsúllyal.
Mi történt azóta
Természetesen azóta is szorgalmasan edzünk. Hárai Robi szobájában, saját készítésű szereinkkel. Ránk
igazán illik az amatőr sportoló meghatározása. Mindhárman tagjai vagyunk a Zrínyi Nyomda súlyemelő és
kulturisztikai csoportjának, de semmiféle központi edzőteremmel nem rendelkezünk. A mostoha körülmények
azonban nem szegik kedvünket. Csak egy kis akarat, és leleményesség kérdése, és mindenki - ugyanúgy mint mi -
megteremtheti sajátmaga számára a fejlődés lehetőségét. A négyszer két méteres szoba pillanatok alatt
edzőteremmé alakul. Előkerül egy pad, két állvány, mellyen már fenn is van egy vasrúd tárcsákkal, és kezdődik a napi munka.
Mit szoktatok általában egy edzésen csinálni?
"Fő gyakorlatunk: vízszintes padon, fekvő helyzetben súly kinyomása melltől. Nagyon hatásos erőgyakorlat,
nem véletlen, hogy a súlyemelő szakemberekben is felvetődött már a gondolat, hogy az álló helyzetben való nyomás
helyett ezt vegyék fel a versenyprogramba. Itt egyrészt kizárjuk a lendületvétel lehetőségét, másészt az ágyéki
csigolyákra nem jut olyan óriási terhelés, mely sok sérülést okoz a súlyemelésnél. Tavaly óta sajnos nem
fejlődtem - folytatta Tasnádi Laci - mivel fél évig gipszben volt a karom. 150 kg-ot teljesítettem a sportegyesületnek
januári háziversenyén is. Ezen a versenyen egyébként 35-en indultak, és a telt ház is igazolta, hogy sokan érdeklődnek
e sportág iránt. Könnyűsúlyban (67 1 kg) Pieskó József győzött 120 kg-mal. Váltósúlyban (75 kg) Székely László 140 kg-ot
nyomott, szerintem ez volt a legjobb eredmény, a 73 kg-os, 21 éves sporttársunktól további fejlődés várható. Középsúlyban
én győztem 150 kg-mal. Félnehézsúlyban (90 kg) Tasi László 140 kg-ot, nehézsúlyban Kónya Lajos 165 kg-ot ért el. "Közben
figyelem az edzést, a fekvenyomás után guggolás következik, fokozatosan emelik a súlyt, és Hárai Robi még 180 kg-mal
is megbirkózott. Ezt a gyakorlatot is szorgalmasan végezzük - mondja Robi -, hiszen terveink között van ennek a
számnak is a felvétele a versenyszámok közé.
A guggolást bicepszezés követi, ezek a gyakorlatok eredményezik az erős karhajlító izmok kifejlődését. A kis
helységben már kb. másfél órája folyik a munka, senki nem áll, a fő gyakorlatok befejezése után - mintegy
levezetésként - kedvenc speciális gyakorlatainkat végzik. (Robi nyakizmozik, Tasnádi László tricepszgyakorlatokat
végez, Kánya Laci pedig az ajtótokba erősített rúdon húzódzkodik.)
Te is indultál a januári versenyen!
- kérdezem Kánya Lacitól.
"Igen második voltam félnehézsúlyban".
Ha nem lennének versenyek, akkor is foglalkoznál erőfejlesztéssel?
"Természetesen. Hiszen elképzelésünkben, mikor elkezdtük, nem is szerepelt versenyjelleg. Azért csináltuk
és csináljuk most is, hogy megerősödjünk, és megizmosodjunk, és elmondhatjuk, megérte. Aki belekóstol ebbe a
munkába, nehezen tudja abbahagyni, hiszen látja, és érzi hogyan javul napról napra közérzete, munkabírása és
fejlődik izomzata. Azt tudom tanácsolni mindenkinek, kezdje el, hiszen teremlehetőségek mindenhol adódnak,
nem nehéz egy vasrudat sem beszerezni, és ezzel egyszerű szerszámmal hihetetlen eredményt érhetünk el, csak akarat kérdése."
És ahogy elnézem ezt a három fiatalembert, nekem is meggyőződésemmé válik, mindenkinek megéri a napi 1 órai csak
kezdetben fáradtságos munka, feltétlenül meg kell hogy érje.
Bitter István
Tasnádi László gyűjteményéből
Tasnádi László gyűjteményéből
Tasnádi László gyűjteményéből
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
