Logo
 

Az erőemelés szervezeteiről

2018. 04. 24.
**Elő előszó: Aki még mindig ott tart, hogy ezt a sportot Fehér Józsi néni nevű all-time magyar galaxisbajnokunkkal azonosítja, az olvasson utána annak, hogy mi is az az erőemelés. *Előszó: Ha erőemelőként olvasod a cikket, tedd félre a táborok közötti ellenségeskedést. Ez a cikk véletlenül sem azért született, hogy tovább szítsa az ellentéteket.

 

 

 

Mielőtt félreértenéd, nem erőemelő sportolók szervezetéről (testéről) fog szólni a cikkünk, hanem erőemelő „szövetségekről” (itt azért használunk idézőjelet, mert valójában komoly jogviták vannak a mai napig abból kifolyólag, hogy melyik tábor hívathatja magát szövetségnek). De mielőtt egymás torkának esnének a különböző szervezetek atlétái, vizsgáljuk meg a tényeket.

Az erőemelés, szemben a testépítéssel, egy sokkal objektívebb mércét állít a teljesítmény reprezentálására. Itt nem szárazságról, tömegről, formáról és pontozóbírók (előfordul, hogy szubjektív) véleményéről beszélünk: itt számok vannak.

Ami egy olimpikon, pl. egy sprinter életében a non-plus ultra, azaz a rövidtávú síkfutás hivatalos olimpiai rekordja, az az erőemelésben a háromfogásos összetett illetve fogásnemenkénti, kor és súlycsoportos világcsúcs.

Nagyon egyszerű lenne bár, ha így működne ez az egész téma, de sajnos (vagy nem sajnos) a valóság nem ennyire szimpla.

A sport az 1960-as, 70-es évek elején kezdett teret nyerni, amikor mindnyájunk bajnoka éppen sorra nyerte a Mr. Olympia címeket (nem is gondolnád, hogy anno az akkor még nagyon fiatal osztrák szuperhősünk ezt a sportot is űzte egy rövid ideig). Az első versenyek a York Barbell-hez és Bob Hoffmann nevéhez köthetők. Bob anno súlyemelő volt. Majd a mai, erőemelésnek nevezett sport elődjét az ún. oddlifts-et végezte.

Az első „világbajnokságokat” 1971-72-ben tartották. A nagy siker mellett viszont szembe kellett nézni egy komoly problémával is. Ugyanis nem voltak sztenderdek. Nem voltak szabályok a gyakorlat-végrehajtás és a segédeszközök tekintetében. Iszonyú felháborodást keltett a dolog, jogosan.

Eredményül, 1972-ben megalakult a mai napig is hivatalosnak tartott International Powerlifting Federation, az IPF. 

Király! Akkor mire ez a huzavona? Nem itt kellene versenyeznie mindenkinek?

Ugyan ez a hivatalos szövetség, mely világversenyeket rendezhet, államilag elismert és delegálhat sportolókat (2009 óta) a nem-olimpiai sportágaknak tartott, Olimpia szintű, 4 évente tartandó világversenyre; a Világjátékokra, mégis több tucat szövetség létezik a mai napig. 

Mi is ennek az oka?

Röviden a hatalmas mumus, az illegális teljesítményfokozók, azaz doppingszerek.

1982-ben ugyanis, a számos tiltakozó atléta ellenére az IPF akkori elnöksége bevezette a kötelező doppingvizsgálatot. Ezzel közel egy időben meg is történt az erőemelő sport első nagy egyházszakadása. Az IPF és APF (American Powerlifting Federation) különvált. Hogy mi volt az alapja ennek az első, nagy szétválásnak azt nem nehéz kitalálni. Valószínűleg a szétválással együtt instant megkezdődtek az egymásra ujjal mutogatások is.

Nem is lett volna ezzel akkora nagy probléma. Viszont a kiváltó okot vizsgálva, a teljes indukció elvét követve egy nagyon aggasztó dolgot kell belátnunk az új szövetségek kialakulásának okát illetően. Hogy is történt mindez?

„Nem tetszett a szabályzat? Megoldás: alapítsunk új erőemelő szövetségeket.”

Ezzel a hozzáállással kiengedték a szellemet a palackból. A két fő irányvonalból kapásból rengeteg új tábor született az APF vadhajtásaként. Míg az IPF azóta is osztatlan és ugyanazon elveket képviseli.

Van ahol csak minimálisan, van ahol igen extrém mértékekben eltértek az eredeti sztenderdektől. Azt viszont balgaság lenne mondani, hogy az összes nem-hivatalos szervezet gagyi.

Rengeteg - az IPF szabályzattól csupán a dopping kérdésében mást nézeteket valló - atléta versenyez különböző leszármazott szervezetekben, irtózatos eredményeket produkálva.

Annak ellenére, hogy az ott felállított csúcsok "nem a hivatalos" csúcsok.

Azért néhány - nem hivatalos ligán belül felállított - rekord előtt az egész erőemelő társadalom fejet hajt. Példának okán ott van Kirill Sarychev, minden idők legnagyobb RAW fekvenyomásával, ami most épp 335 kiló. Vagy magyar vonatkozásban Mészi (eredetileg IPF, majd később profi fekvenyomó), aki jó barátja az orosz fiatalembernek.

 

 

 

 

Na és mi a helyzet a hivatalos csúcsokkal? A következő két videón, Ray Williams és Vlad Alhazov található. Mindketten a saját szervezetük legjobb guggolói. Az első a hivatalos szövetség, a második a nem hivatalos oldal világcsúcsa.



 

 

15 kiló. Csupán ennyi a különbség a két oldal legnagyobb eredménye között. Tegyük hozzá továbbá, hogy az IPF atlétája kiáll az állványból a súllyal illetve nem használ térdbandázst.

Hogy mi az oka ennek a két gyakorlat összehasonlításának a cikk szempontjából? Nagyon egyszerű.

Rengeteg ember azt hiszi, hogy csupán a dopping az amely eldönti azt, hogy valaki eléri-e az elit szintet avagy sem.

Ebben a kérdésben nagyon nehéz állást foglalni ugyanis maga a doppingmentesség kérdése is egy nagyon összetett dolog.

 

Fabula Nyomiról, a látens doppingszerhasználóról.

A következő történet teljes mértékben kitaláció, de nagyon jó analógia arra, hogy megértsük a doppingellenesség elvi részét és levonjuk a konzekvenciát.

A történtünk főhősét nemes egyszerűséggel hívjuk csak Nyominak. Találó név ez, ugyanis Nyomi amellett, hogy sportol hétvégente szokott ám bulizni is(ilyet amúgy egyetlen sportoló sem csinál, megjegyzem). Nyomi egy ilyen alkalommal kipróbál egy dizájnerdrogot (juj), majd azt veszi észre következő edzésén, hogy sokkal erősebb. A versenyig ezért ezzel többször is fogyaszt ilyet és mivel a doppinglistán nincs rajta ez a szer, nem is bukik meg a vizsgálaton.

Ettől függetlenül szerinted Nyomi tényleg doppingmentes sportoló?

Nyilván ilyen a gyakorlatban soha nem fordul elő. De ezen történet alapján belátható, hogy a doppingmentesség semmi más csak elhatározás és becsület kérdése.

Hogy hol a határ azt nehéz megmondani. Egy biztos: ha az általánosan elfogadott doppinglistán szereplő gyógyszereket nem használod, hivatalosan doppingmentes sportoló vagy. Ez a gyakorlat továbbá nem csak az erőemelésben de minden sportágban egy elfogadott sztenderd.


Hallottál már a gonoszról? A csúf, kopasz Luie Simmonsról?

Létezik az USA-ban egy Westside Barbell nevű edzőterem, amely összegyűjti a hívek illetve a tagok által legerősebbnek vélt, inkább ruhás erőemelőket. A módszereiket világszerte alkalmazzák sikeres erőemelők, ezért a ruhás powerkeresztapa, Luie Simmons neve sokak által egyet jelent az abszolút tudással az erőemelés terén. Ám sokak csak nevetnek az egészen és egyáltalán nem hiszik, hogy az erő útja a Westside által mutatott út lenne.

A fent említett vadhajtásokat tekintve talán az ő általuk preferált szervezet a legvadabb. Érdemes megnézni az alábbi két videót és összehasonlítani a többrétegű ruhát használó Dave Hoffot, Simmons kedvenc tanítványát illetve az IPF-es Blaine Sumnert. Miután végignézed a két videót, különös tekintettel a gyakorlat végrehajtásra illetve a viselkedésre könnyen el lehet dönteni, hogy melyik a szimpatikusabb illetve miért övezi hatalmas szkepticizmus a Luie-féle vonalat illetve az ő általuk preferált szövetségeket.

*Fun fact: Blaine Sumner sokáig a Westside Barbell által elfogadott elvek alapján edzett. Az is lehet, hogy még most is.

 

 

 

Teljesítményről, teljesítménynélküliségről illetve a címekről való vitázásról

Akkor most ki a legerősebb? A szervezetek kálváriájában a leginkább parázs téma az a valós teljesítmény kérdése. Ugyanis minden szervezetben külön világbajnokok illetve külön világrekordok vannak. Laikusok esetében így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy edzőtermi közegben kapásból több világbajnokkal is megismerkedhet.

Hogy miért? Itt egy kissé abszurd, de simán elképzelhető példa.

Tegyük fel, hogy Laci, Józsi, Jani meg Feri egy terembe jár. Mind a négyen azonos testsúlyúak és korúak mégis különböző összetett eredménnyel nyerték meg az idei erőemelő világbajnokságot. Laci, Józsi meg Jani az XYZ szövetségnél lettek világbajnokok. Feri pedig az ABC szövetségben.

Eredményeik:

Laci: 800 kg összetett

Józsi: 985 kg összetett

Jani: 1020 kg összetett

Feri: 750 kg összetett

Hogy a francba lehetnek mindannyian világbajnokok?

Laci RAW (segítőruha nélküli) kategóriában versenyzett, de használhatott térdbandázst. Józsi ruhás eredménnyel nyerte meg a világbajnokságot. Jani szintén, de ő többrétegű ruhát használt, ugyanis ez is egy opció, külön kategóriában. Hármójuk közül egyikőjüknek sem volt kötelező a doppingvizsgálat.

Feri 750 kg-s összetettje pedig az ABC szövetség, RAW kategóriájában ért világbajnoki címet. Az ő RAW kategóriájában nem használhattak térdbandázst illetve kötelezően doppingvizsgálaton kellett részt vennie.

Itt látszik, hogy látszólag még maguk a számok sem elég determinisztikusak egy laikus számára, hogy megválaszolja, hogy melyikőjük a legerősebb. Helyette fel kel tenni egy csomó új kérdést, hogy reális képet kapjunk. És itt még súly és korcsoportokról sem esett szó. (Hasonló tendencia figyelhető meg jó-néhány küzdősportban is.)

Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy mit szabad és mit nem, különböző szervezeteknél:

 

Ami pedig a súlycsoportokat illeti:

 

Az IPF súlykategóriáit pár éve teljesen felülírták. Régebben sokkal jobban hasonlított a többi szervezet súlykategóriáihoz. A váltáskor az összes fennálló rekordot befagyasztották, így ezek a rekordok soha nem lesznek hivatalosan megdöntve.

Nézd meg ezt a összeállítást a befagyasztott felhúzás világrekordokról, különös tekintettel az utolsó kettőre.

(A két úr később nemhivatalos szervezeteknél is versenyzett.)

 


A RAW szakág térnyeréséről és győzelméről

A 2010-es évek elejétől kezdve a RAW szakág képviselői rohamosan szaporodni kezdtek. Az ok egyszerű. Nem kell hatalmas pénzeket beruházni, illetve a segítőruha nélküli teljesítmény egy sokkal őszintébb képet mutat az egyén valós teljesítményéről.

Manapság a legszínvonalasabb versenyeket is a RAW szakágon belül rendezik. Könnyen lehet, hogy pár év múlva már nem lesz komoly ruhás verseny.


A nemhivatalos szervezetek egyesítési törekvéseiről

A korábban említett orosz illetőségű fiatalember Sarichev, észlelvén a problémát létrehozott egy új szervezetet, a WRPF-et. Nos egyelőre úgy tűnik, hogy ez az ami legjobban hasonlít az IPF-hez, a hivatalos szövetséghez. Itt komolyan veszik az IPF szabályokat, illetve úgy is értelmezik azokat, ahogyan azt kell (talán a fekvenyomásban térhet el a vélemény). Itt - úgy néz ki - valóban csak a dopping kérdésében van nézeteltérés.

A versenyszervezést tekintve pedig fényévekkel előrébb járnak. Iszonyat pénz és szervezői munka áll emögött. Világszínvonal.

(A főbírói székben Boris Sheiko, a világ legjobb erőemelő edzője. Megjelenik továbbá a mindenki által legendának titulált Ed Coan is. )

 

Konklúzió

Hol versenyezzek? Dönts akárhogy, egy biztos: indirekt módon a saját szervezetedet képviseled (és most itt tekintsünk el a dopping kérdésétől). Ami alapján megmondható, hogy ki egy komoly erőemelő és ki a bohóc: az atléta viselkedése. Érdemes megnézni a gyakorlatok kivitelezését, az atléta platformi jelenlétét, illetve, hogy milyen életet él és hogy hogyan viselkedik másokkal.

Amit elsőként érdemes megtenni annak érdekében, hogy jobb emberré és jobb (erő)emelővé válj: befejezed az anyázást és nem szidod más szervezetek képviselőit.

Ugyanis ez az egyetlen módja, hogy a szeretett sportodat soha ne övezzék negatív rögeszmék a társadalomban.

 

Ha még mindig nem tiszta a kép, látogass el az alábbi honlapokra:

www.hunpower.hu – Magyar Erőemelő Szövetség

www.powerlifting.hu – Magyar Profi Liga

 

Ha pedig felszerelésre van szükséged:

http://www.powerman.hu/

http://www.sbdhungary.hu/

 

Az erő legyen veletek!

 



Flex Lewis mégsem vonul vissza, helyette 2020-ban visszatér open testépítőként.
Roelly Winklaar a zsűrizés alatt eltörte a lábát, mégis simán nyerte a Prága Pro-t.
Mamdouh "Big Ramy" Elssbiay nagyot csalódott a Mr. Olympia-n, és úgy döntött, változtat a háttérstábján.
Termékajánló
50 gr. 
 / 4.3
5%   490 Ft  
465 Ft
100 kap. 
 / 4.6
5%   3 990 Ft  
3 790 Ft
%
3 kg 
 / 4.5
20%   14 990 Ft  
11 990 Ft
%
2 kg 
 / 4.3
17%   11 990 Ft  
9 990 Ft
Képgaléria
Képgalériánkban jelenleg
102234 fénykép található.
Superbody 2017, Budapest Kongresszusi Központ
Superbody 2017, Budapest Kongresszusi Központ
NAC World Championship 2010

Tóth Dániel
NAC World Championship 2010 Tóth Dániel
Kereső |  NapiTop |  HetiTop |  HaviTop |  Ízelítő

Videó Ajánló
Magyar Bajnokság 2001 - Pengő Tamás 2.
Magyar Bajnokság 2001 - Pengő Tamás 2.
Molnár Peti megint nyert?
Molnár Peti megint nyert?
Kereső |  NapiTop |  HetiTop |  HaviTop |  Ízelítő


Partnereink





Megosztás

Médiaajánlat | Impresszum
Töltődik...
Türelem töltődik....