Logo
Beszélgetés Juhász Kristóffal a WABBA-ról  

Beszélgetés Juhász Kristóffal a WABBA-ról

Beszélgetés Juhász Kristóffal a WABBA-ról

Juhász Kristóf fiatal versenyzőnk a tavaszi Proform kupa 65kg-os kategóriájának bajnoka. Kuriózumnak számít abban az értelemben, hogy ő az első magyar testépítő versenyző, aki nem IFBB-ben, hanem egy másik, nevezetesen az új, megreformált WABBA által rendezett testépítő Eb-n képviselte hazánkat; ráadásul elég szép – dobogós - eredménnyel.
Kristóf még – korát figyelembe véve természetes módon – nem egy sokat tapasztalt versenyző, de junior létére pár igencsak hardcore kulisszatitokba azért beavatott minket, rögtön az elején.

- Hogy kerültél ki a WABBA EB-re?

- IFBB Eb-re készültem, de gondok voltak a szervezésnél. Mondhatni diplomáciai problémák: annyit kértem tőlük, hogy kimegyek, itthon megcsinálom a doppingot, és kint, ha az első hatban benne leszek, akkor önként visszalépek. „Szárnypróbálgatásnak” szerettem volna, de azt mondták, hogy ez így nem jó.

- És miért léptél volna vissza? Hogy ne szűrjenek ki?

- Mert az első ötöt kiszedik. Az első hat lett volna másnap és gondoltam, ott visszalépek. Más módszerhez meg nem akartam folyamodni. Nem adtam olyan sok esélyt magamnak az első hatba kerüléshez.

- A másik módszer, amikor lepontoz a hazai delegált bíró, hogy ne jusson be a versenyző, hogy meg ne bukjon a doppingon. Ezért próbáltad meg a WABBÁt végül, hogy legyen mégis EB szereplési lehetőséged?

- Igen. Teljesen véletlenül, mert a Serényi Krisztával edzek együtt, és a barátja, a Dávid Gabi az itteni WABBA szervező. De jobb lett volna az IFBB szerintem, mert 70 kilóra készültem, be is fogytam, nagyobb eséllyel indultam volna. Itt juniorban abszolút kategória volt, gondoltam, aki magasabb, nagyobb izomtömeggel rendelkezik, az meg fog verni. Meg is vert.

- Na jó, de harmadik lettél nem? Az IFBB-ben harmadik azért, nem olyan egyszerű , hiába vagy jó, azért ott vannak azok a kis politikai dolgok...mesélj, hogy van ez a WABBÁnál?

- Először azt hittük, hogy ez egy kisebb kaliberű, nem nagy színvonalú verseny lesz, nagyon kevesen voltak a regisztráción - igaz későn is érkeztünk. Egy baromi nagy, kolosszeum-szerű sportcentrumban volt a regisztráció, ami helyi kis teremnek számított, de itt ilyen „edzőterem-mekka” lehetett körülbelül. Nagyon kevés versenyző volt. Amikor megérkeztünk, azt se tudtuk mi merre meddig; de rögtön odajött a verseny főszervezője, Serge Nubret.(Ha valaki nem ismerné: Serge Nubret a testépítés legendás alakja, még Arnold Schwarzeneggerrel versenyzett együtt-a szerző megjegyzése) Megkérdezte, kik vagyunk; mondtuk, hogy Magyarországról jöttünk - mindenkivel kezet fogott, kaptunk pár dicsérő szót a Krisztivel, odakísért a regisztrációhoz, segített nekünk. Tehát nem úgy volt, mint a magyaron nem anyázással, egymás lábára taposással. Megkaptuk mi is a versenykiírást, a regisztráció nagyon hamar lement, kérdezték, hogy tudjuk-e, hol van a szállás. Mondtuk, hogy nem, erre felállt a verseny főszervezője, beült a kocsijába, és megmutatta. A szállás egyszerű volt, de baromi jó, az erdő közepén egy kis állatkert mellett.

- A szénhidrát-töltéssel rendben volt minden, nem zavart be az utazás?

- A nap azzal kezdődött, hogy kimértem magamnak a kaját, az edzőm utasítása szerint: 7 deci víz, egy a kis keksz, stb. és amikor reggel elkezdtem eszegetni a kocsiba, akkor megkérdezte a Dávid, hogy: „te mi a faszt csinálsz?” Hát mondom: eszem a kajámat, ami ki van mérve. Erre félreállt az autópályán és azt mondta: kiszállsz, vagy azt eszed, amit én mondok! Kicsit vakartam a fejem, de aztán megálltunk minden benzinkútnál és ami belefért a hatósugarunkba, mogyorótól kezdve a sós sült krumpliig, light kóla, minden szart elkezdtem enni.

- De mi volt amit az edződ konkrétan visszatöltésnek kitalált?

- Mazsolás-mézes rizst. Nem tudom ettél- e már olyat?

- Nem.

- Nem is ajánlom, mert szimpatikusnak tűnsz! Ezenkívül 7 dl víz: az garantáltan bevizesít másnapra, mint utólag megtudtam, és általában mindig ez volt a baj, a Proform kupán is - most a vizet visszafogtam. Valamennyi kevés keksz, meg valami zöldség. Amire utólag visszagondolva semmi szükség nincs, maximum megrohad a beleimbem, a súlyom lesz nehezebb, meg az emésztésem rosszabb, este még a Dávid rendelt nekem kaját, pulykamellet burgonyával, ásványvizet. Be is kajáltam, egy csomó csokit is ettem. Nagyon jó volt, fülig ért a szám. Amikor lefeküdtem aludni nagyon paráztam, mert még életembe nem ettem ennyit verseny előtt, hogy fogok kinézni. Fölkeltem reggel, belenéztem a tükörbe: ez az! Végre eltaláltam! Akkor már kezdtem kicsit jobban érezni magam. Lementem, Dávid átkent. 10 - kor kezdődött, és 2-ig tartott a pontozás. Akkor a terem még olyan félig volt megtelve. Kihívták az összes versenyzőt összehasonlításra, az első hat versenyzőnek mondták, hogy menjen le a színpadról, a többiek emlékérmet kaptak és megköszönték a részvételt.

- Ez elég kultúráltan működik!

- Igen. A leküldött hatot visszahívták, és akkor azokból kezdtek hasonlítgatni. Már az elején kezdtem vakarni a fejemet; néztem jobbra, balra – abszolút kategória, itt nem érek el semmit, gondoltam. Ami furcsa volt nagyon, hogy a pózokat a másik oldalra is meg kell mutatni, tehát nem csak a legjobb oldalad, mutatni kell a rosszabbat is. Ezt abszolút nem gyakoroltam, nem is tudtam, hogy kell csinálni, csak puskáztam egy francia versenyzőről. Németül valamennyire tudok, franciául egyáltalán nem, ezek pedig olyan nyelvet beszéltek, ami német-francia keverék. Tehát elkezdte németül, befejezte franciául. Mellettem állt az orosz, ő szintén a franciáról puskázott, de volt, hogy a francia sem tudta: akkor az edzője kiabált be. Ott álltunk a francia, én és az orosz. Velük hívtak ki összehasonlításra, akkor már gondolkoztam, hogy jó volna az első négybe bekerülni. Az orosz megkopogtatta a vállamat, hátrafordultam: ”te első, én második, ő harmadik” - mutatott a franciára. Jövök le a színpadról, lihegve, patakokban folyik rólam a víz, és egy hatalmas 190 centi magas szörnyeteg adott nekem ásványvizet. Csak néztem, mint a moziban. Tehát itt nincs pszichológiai harc, nincs olyan, hogy eldugja egyik a másik elől a pózgatyát, fölrúgja, kigáncsolja, teljesen tök rendes volt mindenki. Bemelegítésnél segítettek a versenyzők egymásnak azonos kategóriába is, nagyon jó fejek voltak. Visszamentünk a szállodába, próbáltam pihenni, de nem tudtam; mászkáltam föl-alá, mindent csináltam, csak éppen pihenni nem tudtam és koncentrálni. 5-re kellett visszaérni, negyed 7 felé újra bemelegítettem, majd lekenés és akkor kezdődött csak a show. De akkor már el voltak döntve a helyezések, csak senki nem tudott semmit! A bírók el voltak kerítve egy kis kordonnal, és nem engedtek oda senkit a közelükbe, tehát nincs olyan, hogy egymás versenyzőért tipornak a klubok, meg ilyenek, mint itthon. A show baromi jó volt, a csillárról lógtak az emberek; nem volt egy hatalmas csarnok - körülbelül akkora, talán picit nagyobb volt, mint a Stefánia Üvegpalota - de annyira teltház volt, hogy nyomták egymást az emberek.

- Szerinted volt érdeklődő külsős is? Oda bemennek az emberek?

- Igen, mindenfajta emberek megtalálhatóak voltak, nem csak hozzátartozók, mint itthon. Fiatal srácok csoportokba szurkoltak.

- Gondolom a show-jelleg miatt!

- Igen. Nekem sikerült egy ilyen kis szimpatizáns – idősebb hölgyekből és urakból álló - csoportot kinézni magamnak a pózolások alatt, és Dávid instrukciói alapján, elkezdtem bohóckodni: kis puszidobálás, kis mimika, stb. Láttam, hogy vették a lapot, megtapsoltattam őket pózolás közben, nagyon teccett, így örültek. Baromira jó volt. Délután, ugyanaz a brigád meg is talált. Tehát amikor nyomtam a szar szabad pózt, láttam a szemem sarkából őket: ott vannak, meg volt a „keménymag.” Nagyon jó volt, mert volt szurkolótáborom: délelőtt csináltam magamnak!

- Miért volt „szar” a szabadpózod?

- Azért, mert 1 perc volt rá. Otthon megszerkesztettem a zenét, a fele olyan 20 másodperc lassabb, a vége meg kemény. Be is jött. Két színpad volt, egy magas és egy mélyebb, ahol a bírók voltak. Azon imádkoztam, hogy előttem senki le ne jöjjön oda. Így is történt. Elkezdtem a szabadpózt, és amikor jött a 30 másodperc kemény, lejöttem a színpadról, hatalmas emberek ott őrülten kiabáltak, hogy „ungaria, ungaria!!” ezután már egyből eredményhirdetés, és így lettem harmadik. Első lett az orosz, második a francia. A végén megkaptam a pontozólapokat.

- Megkaptad? Ilyen van, hogy oda mennek hozzád, és a kezedbe nyomják a pontozólapokat?

- Volt vacsora, odajött a bíró, magyarok vagytok? Igen. Erre a Kriszti, és az én pontozólapomat odaadta. És így ment körbe –körbe, mindenkit megtalált a főbíró. Hát, egy ponttal vertek meg, fele brigád azt mondta jobb voltam, fele, hogy nem, de tényleg nagyon szoros volt. Jó volt nagyon a francia. Két francia pontozó bíró volt, ezzel nem azt akarom mondani, hogy én voltam a jobb, mert ő is jó volt. Majd jövőre meglátjuk.

- Ki az edződ egyébként?

- Vida Zoltán.

- Ott is edzel a Vida fitnessben?

- Most már nem. Most már a Krisztivel együtt az Ignácz Attilánál edzünk. Bár én végülis három helyen edzek, mert reggel, amikor dolgozom, akkor a Gold’s –ban, aztán néha a Vidánál is.

- Kétszer edzel naponta?

- Nem, heti 6-szor, naponta egyszer. Amikor versenyre készülök, akkor kell csak ketté venni.

- Mikor is kezdtél el edzeni? Marha fiatal vagy még, hány éves is vagy?

- 20 éves vagyok. Sporttal már jó régen elkezdtem foglalkozni, 8 évet taekwondo-ztam, egészen az olimpiai keretig jutottam vele, csak a fogyasztásokat már nem nagyon bírtam, és egyik hétről a másikra azt mondták nekem, hogy következő edzésre hozzam le magammal a kedvezményes kártyát, a válogatott melegítőt, táskát, stb. és hogy sajnos már nem férek bele a csapatba, de segíthetek a többiek felkészülésében. Tehát aki nekem tartotta a boxzsákot, a következő héten már én tartom neki - úgyhogy összepakoltam, aztán húzás a francba! Előtte már elkezdtem súlyzózgatni, mert 48 és 52 kiló között mozogtam, szakközépiskola elsőben. Az iskolaorvos nem akart fölvenni - mivel szakács a szakmám - azzal az indokkal, hogy gyenge fizikai képességű vagyok. Na, akkor lementem a konditerembe - a bátyám lekísért - aztán elkezdtem szorgalmasan járni,

- Ez mikor volt?

- Úgy öt éve. Akikkel kezdtem járni, azok kikoptak, aztán kinőttem a termet, ezért a Kiss Jenő termébe kezdtem járni – aki akkor nyitotta meg az új termét - ott edzettem sokat.

Az interjú itt a valóságban nem ért véget, azonban a technika ördöge közbeszólt: elveszett a vége. Mivel egyéb elfoglaltságaim miatt nem áll módomban újra megcsinálni a közeljövőben – és már nyár óta halogatom a közlését -, ezért ebben a formában osztom meg a kedves és kedvetlen olvasókkal, mielőtt végképp aktualitását veszti. Juhász Kristóf azóta részt vett a WABBA világbajnokságon is.

Drugs Bunny
Címoldal | Sztárprofil | Interjúk | Videók | Vissza


Tényleg gagyi az idei Mr. Olympia? Háború vagy cicaharc?
Még mindig jobb, mintha valóságsóban bohóckodna!
Egyre izgalmasabb az idei Mr. Olympia!
Termékajánló
30 pak. 
 / 4.8
 
6 490 Ft
108 kap. 
 / 4.3
 
7 990 Ft
%
6 kg 
 / 4.8
33%   29 980 Ft  
19 990 Ft
3 kg 
 / 4.5
13%   14 990 Ft  
12 990 Ft
Képgaléria
Képgalériánkban jelenleg
104356 fénykép található.
Tisza Kupa 2002
Fitness Forma +167cm
Tököli, Kapolczki, Drager
Tisza Kupa 2002 Fitness Forma +167cm Tököli, Kapolczki, Drager
Göncz Sándor
Göncz Sándor
Kereső |  NapiTop |  HetiTop |  HaviTop |  Ízelítő

Videó Ajánló
Szeminárium Mupy 3.
Szeminárium Mupy 3.
Superbody 2012 - A legenda folytatódik ... Forma kategória
Superbody 2012 - A legenda folytatódik ... Forma kategória
Kereső |  NapiTop |  HetiTop |  HaviTop |  Ízelítő


Partnereink





Megosztás

Médiaajánlat | Impresszum
Töltődik...
Türelem töltődik....