Logo
Drugs Bunny beszélgetése Szilágyi Pistivel  

Drugs Bunny beszélgetése Szilágyi Pistivel

Drugs Bunny beszélgetése Szilágyi Pistivel

Szilágyi István a 80 kg-os súlycsoport- amely a legtöbb indulót felvonultató mezőny- versenyzője, aki már nemzetközi sikereket is elért, például megnyerte a Cseh Nemzetközi Bajnokságot. Cikkünkben edzésmódszereit, a táplálkozással és szteroidokkal kapcsolatos nézeteit, valamint nem mindennapi ambícióit is megosztja velünk.

Sz.I.: Azért csinálom, hogy elsősorban magamnak megmutassam, hogy sokkal többre vagyok képes, mint mások és hogy megfeleljek a szakmának is: ehhez viszont versenyt kell nyernem, bizonyítanom kel I a bíráknak. Ez egy mókuskerék szindróma, nem az anyagi haszonszerzésről szól, mivel pénz ebben nincs. Mint edző dolgozom az is szeretnék maradni, viszont nem itt Magyarországon: Amerikába szeretnék menni. Mindent ezért teszek, ezért versenyzek most is, hogy kint megvethessem a lábam.

D.B.: Van olyan célod, hogy külföldön - akár majd Amerikában is - versenyezz?
Már tavalytól kezdve csak nagyon komoly, illetve kvalifikációs versenyeken, vagy a Magyar Bajnokságon akarok részt venni. Nem a magyar versenyzőkkel akarom magam összemérni - bár van pár ember, akit még le kell győznöm - hanem nemzetközi szinten, mert sajnos a mi szintünk nem annyira magas. Ha a magyar versenyeken jól szerepel egy versenyző, az még nemzetközi szinten nem garancia, de visszafelé viszont már azt jelenti, hogy nem szabad, hogy egy magyar versenyző meg tudjon fogni. Megvan az az előnyöm, mint pl. Tozónak (Tóth Zoltán) vagy a Lantos Johnnynak is, hogy jó alakom van és nincsen olyan nagy hibám, amit ne tudnék kiküszöbölni. Egyformán kell erősödnöm tömegben és akkor szerintem nemzetközi szinten is tudnék szerepelni. Nyertem már Grand Prix-t Csehországban és ez elhitette velem azt, hogy tudok nemzetközi szinten jó eredményt elérni. Nagyon jó érzés volt kint versenyezni, látni az ottani színvonalat, az ottani szervezést.

D.B.: Mikor kezdtél versenyezni, illetve edzeni?
2000-ben vagy 2001-ben versenyeztem először, és ’90-ben kezdtem edzeni. Azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák a bodybuildinget!

D.B.:Mi adta az inspirációt?
Vidéki gyerek vagyok és egy kis faluban nőttem fel. Voltak srácok a faluban, akik edzettek és valamennyire jól néztek ki. Az átlaghoz képest izmos voltam, jó alakom volt szerintük. Egyszer fociztam a haverokkal az utcán és odajöttek, lehettek úgy 90 kg-osok, 43-45-ös kézzel; ők akkor istenek voltak a szemünkben, azt hittük, úgy születtek. Megnéztek, és azt mondták, menjek velük edzeni. Én nem akartam súlyt emelni, úgy gondoltam, hogy meg fogok szakadni, próbáltam mindent kitalálni az első három hétben. Izomlázam volt nagyon, nem tudtam, mennyit kell csinálni, amit nekem ők mondtak, az nyilván sok volt még. Azt hittem, arról szól ez az egész, hogy állandóan izomgyulladásaim vannak. Nem figyeltem magam, de három hét után véletlenül észrevettem hogy jóval nagyobb lett a karom meg a hátam. Azóta sem nőttem annyit semmitől! Ez olyan szinten motivált akkor- mivel az embert a saját fejlődése motiválja legjobban - hogy komolyan elkezdtem ezzel a dologgal foglalkozni, egyre több mindent elolvastam és csak az edzésről voltam hajlandó beszélni. Ott laktam a teremben, teljesen megváltozott a hozzáállásom, komolyan vettem és tényleg nagyon tetszett!

D.B.: Gondolom ez még békebeli terem volt, maszek esztergált tárcsákkal.
Így van! Ott sokkal jobban szeretek edzeni! A cuccokat közben megvettem magamnak, ha hazamegyek, lemegyek oda edzeni. Ugyanaz a szag van bent, olyan jó hangulata van, hogy mindig erőt meríteni megyek be abba a terembe. 3-4 hetente megyek a szüleimhez, és oda mindig lemegyek, ott mindig edzeni kell egyet! Bemehetnék Jászberénybe is, ott van komolyabb terem, de azt a szagot érezni, azt a rudat megfogni, amit nekünk csináltak, hogy tudjunk edzeni, az nagyon jó érzés! Nagyon szívesen megyek és gondolok vissza azokra az időkre. Szóval elkezdtem komolyan foglalkozni a témával, olyannyira, hogy a srácokat hamar lehagytam. Szeretném ezúton is megköszönni közülük Tamásnak, hogy akkor ebbe az egészbe belevitt: nagyon jó tudásalapot adott, a mostani tudásom 60%-át tőle tanultam és az a 60% a legfontosabb. Az egésznek a vázát, a szerkezetét ő tanította meg nekem.

D.B.: Milyen edzéseket végeztél az elején?
Emlékszem mindig pontosan 50 percet edzettem vagy másfél évig. Nem direkt, egyszerűen ennyire jött ki, annyira intenzíven edzettem. Két izomcsoportot egy napon - egy nagyot és egy kicsit. Nagyon kemény munkával, ezzel a napi SO perccel értem el nagyon sok mindent. Aztán az ötven perc egy és negyed órára nőtt, majd másfélre, aztán kettőre is.

D.B.: Milyen gyakorlatokat végeztél?
4-4 gyakorlatot végeztem nagy és kicsi izomra egyaránt: mellre például fekvenyomást, szűknyomást, ferdepados nyomást, tárogatást- abszolúte alapgyakorlatokat. Bicepszre pedig bicepsz állva, Scott-pad, ülve bicepsz és koncentrált bicepsz volt a választék. Aztán később azt gondoltam, ha melleztem-karoztam, hasazhatnék is! A mellemnek nem gáz, a karomnak nem gáz, vagy pl. vádlizhatnék is, biztos nem lesz baj! Megpróbáltam minél többet beszúrni az edzésembe.

D.B.: Heti hány napot edzettél?
Négy, majd öt napot. De nem sokáig volt négy, próbáltam minél többet edzeni egy héten. Heti kétszer edzettem egy izomra, nagyon gyorsan regenerálódtam, lassú volt a tempó, amit a Tomiék diktáltak. De tudtam, hogy tudok sokat edzeni, éreztem, hogy bírom még.

D.B.: Nagy szerencséd van, a legtöbb kezdő a heti kétszeri edzéssel (izmonként) rontja el teljesen. Kivételes a genetikád, hogy ezt bírod!
Nekem csak ez vált be. Nagyon gyorsan regenerálódok, nekem napi 7 óra alvás bőven elég, hogy kipihenjem magam és tudjak keményem edzeni. Méghozzá legalább 30-35 szériát mellizomra, nagy súlyokkal a nyolcvan-akárhány kilómhoz képest és semmi probléma nincsen. Hogy milyen napokon mit edzek nekem az a lényeg. Hogy mennyire dolgozom meg, és mikor edzem újra az izmot. Az edzés felosztása a döntő. Ritkán edzek valakivel együtt, de akkor mindig csodálkoznak, meg én is - nincs is ezért edzőtársam nagyon régóta! Nagyon jó lenne egy, de senki nem bírja velem az iramot! Nem edzek annyira keményen, bár pörgős edzéseket csinálok, aránylag rövid pihenőkkel. Másfél perc mondjuk nagy izomcsoportokra. Mindig azt figyelem, mit érzek.

D.B.: Másfél perccel nem vállalnék be egy guggolást!
Simán és szép szabályosan csinálom! Azt mondják, szépen edzek. Sérülésem sem volt soha, csak kisebbek és nagyon régen. Most volt ugyan egy vállproblémám, úgynevezett rotátorköpeny-gyulladás (ismert testépítő "betegség"), ami a jobb váll hátsó izmát érintette, tulajdonképpen egy izompólya-gyulladás a vállspecialista szerint, mert nagyon sokat vállaztam. Sokat vártam a gyulladás-csökkentő gyógyszerektől, de nem igazán hatottak. Aztán valaki adott nekem gyógynövény-alapú Aloe Vera termékmintákat, hogy kenegessem. Nem hittem benne, mosolyogtam az egészen, de mivel problémám nem származhatott belőle, kipróbáltam. Már úgyis lemondtam mindenről, úgy gondoltam, 1-2 év, mire lassan meggyógyulok. Bekentem a vállam este és másnapra el is felejtettem - de edzésen vállkörzésnél már éreztem, hogy sokat javult. A ferdepados fekvenyomást addig csak 65 kilóval tudtam csinálni, annyira fájt, három hét alatt 65 kg-ról 120-125-re fel tudtam tornázni. Még érzem a vállamat, de a fájdalom már csak 10-15%.

D.B.: Mivel terhelted így túl a vállad?
Nem tudom. A derekammal is volt kisebb gond egy hónapja, guggolásnál. Nagyon bele akartam ülni 180 kilóba. Nem a súly volt sok, hanem baromira beleültem, egészen rá a sarkamra, és amikor álltam fel, hopp, elment a derekam. Ez az én hibám volt, két hétig nem guggolhattam. Annyira próbálom jól csinálni és próbálom érezni, hogy kicsit túlzásba vittem. Fekvenyomást csináltam másnap, és nem tudtam felülni a padról, ezért nyújtottam a kezemet és mindig felhúzott valaki. A végén voltam bajban, mert az utolsó széria után nem volt körülöttem senki és kiabálnom kellett, hogy húzzon már fel valaki! De végül kikupáltam, nem csináltam semmit a derekamra, hátizomra meg csak lehúzást és gépes evezést.

D.B.: Úgy gondolod, tudod ilyen módon kezelni a sérüléseket, hogy ne legyen nagyobb baj?
Szerintem a lényege az egésznek önmagunk megismerése. A szervezet nem tud beszélni, de tud jelezni, nekünk pedig fel kell ismerni azokat a jeleket, amivel tudtunkra adja a problémáit. Figyelni kell önmagunkat, tulajdonképpen az embernek a saját megismerésére kell törekednie. Abszolút ész kell hozzá!

D.B.: Milyen versenyeid voltak?
A 2001-es Mátra Kupán az újonc kategória súlycsoport nélküli mezőnyében-sokan voltunk, húszan-bronzérmes lettem. Ez nem rossz eredmény ahhoz képest, hogy a versenyre való felkészülésről nem sokat tudtam, ezért elégedett voltam. Azt tudtam használni, amit könyvekből, újságokból és a saját magam tapasztalatából tudtam, de ezeket saját magamra beállítani, erről nem volt képem. Nagyon jól éreztem magam a színpadon és fel is figyeltek rám. Kérdezték, hogy hol versenyeztem, és amikor mondtam, hogy sehol, senki nem akarta elhinni! Fontos megjegyezni, hogy vidékről készültem és szakirányítás nélkül! Pénzem sem volt erre az egészre, akkor még vidéken dolgoztam!

D.B.: Honnan tudtad, hogyan kell diétázni, visszatölteni, stb.?
Volt egy srác, Béres Gyula, aki nagyvonalakban elmondta ezt nekem, és az Arnold enciklopédiában elég pontos leírás volt, ezt próbáltam követni. 3 hét múlva pedig próbára tettem magam – az eredményemen felbuzdulva - az MLO Olimpián. Próbáltam jobban felkészülni és szerencsére sokkal jobb formában tudtam a színpadra lépni, meg is nyertem a kategóriámat. Ezután a Vida Zoli készített fel a Cseh GP-re. Ez egy egész hétvégén tartó verseny volt és itt is megnyertem a kategóriámat legalább 10 ország versenyzői közül. Annyira jól éreztem magam, hogy elkezdtük rögtön a felkészülést utána, a diétával sem nagyon álltam le. Amúgy sem vagyok szezonon kívül nagy zabáló, illetve szerencsére nem is megy el a formám.

D.B.: Ügyelsz a minőségi kajára?
Egyáltalán nem, egyedül a fehérjebevitelemre és magas energiaszintre. Nem hízok el, somlóit, mindent meg merek enni. Nem azért, mert akaratgyenge vagyok, hanem mert egyszerűen megengedhetem magamnak és nem romlik el túlságosan a formám. Ha muszáj lenne, képes lennék egész évben nagyon fegyelmezett lenni. A versenyre való felkészüléskor viszont oda kell figyelni!

D.B.: Hogyan jutottál ki tavaly Minszkbe, az Európa Bajnokságra?
Sikerült nagyon sok tekintetben javulnom a Superbody Magyar Kupára elsősorban izomtömeg tekintetében. A szakma szerint én fejlődtem a legtöbbet. A Superbody Kupa kvalifikációs verseny volt a Minszkben megrendezendő EB-re: sikerült a magyaron a súlycsoportomban nyerni és abszolútban harmadik helyezést elérni. A három hét Minszkig rendkívül nehéz volt, mert nagyon régóta diétáztam már. A legjobb eredményt elérni három fős csapatunkból nekem sikerült: döntős hatodik helyezett lettem 22-ből és ezzel a helyezésemmel ugyanúgy autogramot adtam, mint az első helyezett: nagyon jó a közönség, nagyon elismerik a bodysokat! Kis különbségek volt, akadt olyan bíró, aki azt mondta, hogy szerinte első leszek.

D.B.: Milyen táplálékkiegészítőket használsz? Mi a véleményed a szteroid-használatról?
Szinte semmit. Nagy ritkán egy-egy turmixot legurítok. Csak akkor iszok turmixot, ha nincs időm enni. A táplálékkiegészítés jó, de ha az ember rendesen kajál, akkor nem szükséges. A sok és nagyon jó edzésben hiszek. Aki szteroidokat használ, ügyelnie kell, hogy csak annyi legyen, amennyi kell és az nem sok. Annyit szabadna csak, hogy éppen elmozdítsa az ember egy picit az anabolikus folyamatok felé a szervezetét-ha sokat edzel és odafigyelsz a kajára, az bőven elég kell legyen.

D.B.: A testépítővé váláshoz nem egy hét vagy egy hónap, hanem évek kellenek!
Nem szabad siettetni a dolgot, mert ezek az eredmények – ha így érjük el őket - múlandóak! Ha az ember ésszel csinálja, nem megy tönkre és az izomtömeg, sőt az erő is megmarad. Nem normális dolog, hogy valaki kokszol és kúra után összeesik vagy elmegy az ereje! Aki ezzel foglalkozik, olyan szinten kell ismernie magát, hogy tudja, hogy miként kell edzeni kúra után, mikor kell növelni az intenzitást, mikor kell visszavenni a mennyiségéből. A súlyokból sosem szabadna visszavenni, hacsak sérülés nem indokolja ezt! Sokan ezt a "kémiai" testépítést választják, és összevissza zabálnak, de én komoly testépítő szeretnék lenni. Önmagam megismerésére törekszem és a kemény munkára. Szerintem csak annak szabad versenyezni, akinek jó genetikai alapja van, mert sokan nem rendelkeznek ezzel, sokat kell kokszolniuk és ebbe belerokkannak.

Sokan nyomják magukba a kokszot, de csak bolondok lesznek tőle, nem fejlődnek semmivel se többet. Ennek nincs értelme, nem szabad a sportnak arról szólni, hogy az emberek egészségüket károsítják, ez elviszi a sportot egy rossz irányban, ami aztán a médiában is rossz képet mutat. A szteroid-használatot nagyon-nagyon meg kell gondolni! De tény, hogy az okos felhasználásának a versenysportban helye van, azonban ehhez szakismeret szükséges, nem úgy van, hogy csak úgy beszedek valamit orvosi háttér és szaktudás nélkül- az semmit sem ér. Téglánként épül fel a ház és nem csak falakban kell gondolkodni!

D.B.: Úgy hallottam szerepeltél már a médiában.
Igen, a Fókuszban, tavasszal. Elkísértek a versenyre, de előtte egy nappal kijöttek, hogy felvegyenek egy kamuedzést, ami csak a kamerának szólt. Délre volt megbeszélve, de négyre értek oda, majd meg- fagytam. Amúgy is fázok, ha vékony a bőröm, de ott le voltam vetkőzve és be voltam kenve. Másfél órát tököltem velük és összevágtak belőle két percet! Viszont sokan megismernek a mai napig az utcán. Egyszer az M1-en is benne voltam valami műsorban.

D.B.: Gondoltad-e egyáltalán gyermekkorodban, hogy testépítő leszel, szerepelni fogsz a tévében, és ilyen merész terveid lesznek?
Gyerekkoromban is tudtam, hogy több akarok lenni, mint mások, hittem abban, hogy versenyeket fogok nyerni és sikerülni fognak a terveim. Amerikától is próbálnak elijeszteni, hogy ott sem könnyű, de tisztában vagyok ezzel. Edzőként szeretnék dolgozni: átlagembereken szeretném először kipróbálni a szakmát, majd a sztárok felé orientálódnék, mert az egyik barátom, aki kint dolgozik, nagyon magas körökben mozog. Ha az embernek vannak versenyeredményei, az jó referencia. Tudom, hogy nehéz lesz, de sikerülni fog, teljesen biztos vagyok benne, megteszem, amit lehet - a versenyidőszak és a 2004-es hazai EB után.

D.B.: A másik útra nem gondoltál: világbajnokság és profi kártya?
Nem szeretnék profi lenni, ott már túl sokat kell kokszolni. Az amatőrvilág csúcsát szeretném elérni. A profi szint nagyon komoly, nem merném azt kijelenteni, hogy profi leszek: ha elérem, válaszút elé állok majd. Az a baj, hogy ott már az emberi egészségnek nincs realitása. Anyagilag sem jó, nem éri meg. Ami engem segíteni fog, az a genetikai adottságom és a kapcsolatteremtő képességem: vidéki vagyok, ezért őszinte ember vagyok, és ezt látják rajtam.

Drugs Bunny
MM
Címoldal | Sztárprofil | Interjúk | Videók | Vissza


Tényleg gagyi az idei Mr. Olympia? Háború vagy cicaharc?
Még mindig jobb, mintha valóságsóban bohóckodna!
Egyre izgalmasabb az idei Mr. Olympia!
Termékajánló
%
500 tab. 
 / 4.8
30%   8 990 Ft  
6 290 Ft
300 kap. 
 / 4.9
11%   5 590 Ft  
4 990 Ft
%
6 kg 
 / 4.8
33%   29 980 Ft  
19 990 Ft
0,5 kg 
 / 4.7
 
4 790 Ft
Képgaléria
Képgalériánkban jelenleg
104356 fénykép található.
MLO Olimpia 2001, 21-26 év, +90kg
Kormány Mihály
MLO Olimpia 2001, 21-26 év, +90kg Kormány Mihály
Jennifer McVicar
Wallpaper 1024x768
by Matt Heilig
Jennifer McVicar Wallpaper 1024x768 by Matt Heilig
Kereső |  NapiTop |  HetiTop |  HaviTop |  Ízelítő

Videó Ajánló
Kathi Béci bicepsze visszatér!
Kathi Béci bicepsze visszatér!
Brutal Challange 2010 - Komárom
Brutal Challange 2010 - Komárom
Kereső |  NapiTop |  HetiTop |  HaviTop |  Ízelítő


Partnereink





Megosztás

Médiaajánlat | Impresszum
Töltődik...
Türelem töltődik....